Záróra

A végén örömzenébe torkollottunk, ami egészen 21 óráig tartott. Eközben még a felnőttek is kipróbálhatták a trambulint. A Pásztor és a Schauermann család kinn tervezi az alvást (a sátorbontás holnap reggel indul, aki tud segítsen!). A nap nyugodni tért, s ezzel véget ért a játszótéri szülinapi programsorozatunk. 10 évesek vagyunk - s ezt most már nagyon sokan tudják körülöttünk. Rengeteg találkozásunk volt ebben a néhány napban. Rengeteg kellemes élményben, kedves fogadtatásban, meleg beszélgetésekben volt részünk. Négynapos jó idő, sok nevető gyerekarc, és még több ugri-bugri (baleset nélkül!). Nehéz lenne hirtelen sorba szedni a számtalan benyomást. Zsófi azt mondta ma este, hogy hatalmas tapasztalatokra tettünk szert. Teljesen igaza van. A kapcsolatépítésről, a környéken lakókról, a misszióról, a szolgálatról, a gyermekmunkáról, az imádságról alkotott felfogásunk ebben a négy nagyon sűrű napban akkorát mélyülhetett, annyit gazdagodhatott, mint talán az elmúlt négy évben együttvéve.

Nekem az jutott eszembe, hogy ezt a négy hihetetlenül pörgős, gazdag napot több mint egy éves rákészülés és sok-sok óra imádság előzte meg. Ezek nélkül nem ment volna. Úgy érkeztünk meg, mint akik Isten jelenlétében érkeznek. Nyugodtak voltunk, szinte rutinosnak is tűntünk, pedig ez volt az első alkalom. Isten volt jelen. Ő cselekedhetett általunk.